Download Elizabeth Adler Minden Monte Carloban Kezdődött PDF

TitleElizabeth Adler Minden Monte Carloban Kezdődött
File Size966.3 KB
Total Pages213
Document Text Contents
Page 1

Fordította
Loósz Vera

ELIZABETH ADLER

Minden Monte-Carlóban
kezdődött

Ulpius-ház könyvkiadó
Budapest, 2010

Page 2

A fordítás alapjául szolgáló mű:
Elizabeth Adler: It All Began in Monte Carlo

A szerzőtől az Ulpius-báz Könyvkiadónál megjelent:
A Villa Mimosa titka

Bűnös gazdagok
Ház Amalfin

Kalifornia, szívem
Napnyugta Santa Monicában

Nyár Capri szigetén
Párizsi randevú
Riviéra Hotel
A Riviéra titka

San Diego mindent visz
Találkozzunk Provence-ban!

Toszkánai nyár
Varázslatos Malibu
Velem Velencében

www. elizabeth adler. hu

Copyright © 2010 by Elizabeth Adler
All rights reserved.

Hungarian translation © Loósz Vera, 2010
© Ulpius-ház Könyvkiadó, 2010

ISBN 978 963 254 403 8

Page 106

Sunny a férfira mosolygott, keze a combján pihent.
– Amennyiben a kibaszottul káromkodás, akkor én rengeteget szeretnék

káromkodni veled. És most, azonnal.
Mac közelebb hajolt hozzá, és megcsókolta. Beszívta a Mitsouko és

Sunny meleg bőrének finom illatát.
Mikor a térdére tette a kezét, mintha áramütés érte volna Sunnyt; ajka

egy teljesen más világba vonzotta Macet.
– Meztelenül akarlak- suttogta a férfi. – De tüstént.
Sunny azt a bizonyos mosolyát villantotta rá.
– Ezeregyes szoba – emlékeztette a férfit. – Tíz perc múlva.
Mac követte a tekintetével. Kitty Ratte is a távozó Sunnyt nézte,

egyetlen másodpercet sem mulasztott el a szexi jelenetből. Maró
féltékenységet érzett. Hamarosan gondjaiba veszi a kis Miss Napsugarat.
Addig is el kellett intéznie valamit.

NEGYVENHARMADIK FEJEZET

Pru Hilson az új cipőjét viselte, a skarlátvörös, pántos Chanelt, amelyre
végül is rábeszélték, mert a Szex és New York-ban szereplő nőkre
emlékeztette, ugyanis ez volt a kedvenc sorozata azokon a televízió előtt
töltött hosszú estéken, mikor „a férj” éppen „úton” volt, vagy bárminek
nevezte is. Miután megtudta róla az igazat, semmivel nem lett könnyebb
azoknak az estéknek az emléke, az viszont, amit a cipővásárlásról szoktak
mondani a nők, igaznak bizonyult. Pru jobban érezte magát, ámbár egy
kicsit gyöngének is, hiszen a karácsonyi pulykaszendvics óta néhány szem
olajbogyón és kistányérnyi ételeken élt, amelyek, noha finomak voltak,
nem mindig elegendők, főként egy olyan pillanatban, mint ez a mostani.
Most igazi ételre volt szüksége. Mégpedig rengetegre. De nagyon.

Igazából egy ódivatú, amerikai hot dogra vágyott. És egyébként is, hogy
a francba került ő Franciaországba? Mindössze egyetlen telefonhívásába
került, és Allie azt mondta, természetesen jönnöd kell, majd én segítek, ő
pedig olyan gyorsan itt termett, akár egy íjból kilőtt nyílvessző.

Pru kilépett a liftből, gyors, nyugtalan pillantással vette szemügyre a
szálloda hallját. Senkit nem látott. Legalábbis ismerőst nem. De
uramatyám, volt ott valaki, akivel szívesen megismerkedett volna. Egy
magas, klassz pasas, sötétszőke haja selymesen hullott a szemére, és
könnyed léptekkel egyenesen feléje tartott. Eddie Johanssen.

– Jó estét! – mondta a férfi.
Udvariasan oldalra lépett, kérdőn mosolygott Prura, aki csak

mozdulatlanul állt. Aztán leesett nála a tantusz. Istenkém, ez a férfi csak
arra vár, hogy ő kiszálljon a liftből.

Valami szabadkozásfélét motyogva s a kilenc centis, piros Chanel-
cipőről megfeledkezve viharzott el a férfi mellett. Ám megbicsaklott a
bokája, és majdnem elesett. Lángvörös arccal összeszedte magát, majd
százhatvanhárom centiméteres, duci termetét kihúzva elvonult.

Ennek ellenére imádta ezt a nyavalyás piros magas sarkút. Jobban
érezte magát tőle. Allie-nek igaza volt, csakugyan jól mutat a lába ebben a
drága, márkás cipőben. Pru már sejtette, miért zálogosítják el nők a

Page 107

házukat vagy adják el a gyerekeiket pusztán azért, hogy megvehessék
ezeket a lábbeliket. Persze csak viccelt.

Egy újabb gyors pillantás, és észrevétlenül besietett a szálloda végében
lévő sörözőbe, ahol egy csöndes sarokba telepedett, diétás kólát,
klubszendvicset meg sült krumplit rendelt. Lerázta magáról a bűntudatot.
A csudába is, a kóla „diétás”. Az egy adag sült krumpli, netán kettő, nem
tehet benne semmi kárt. Vagy mégis?

A még mindig tekintélyes mellére sandított, ma este formátlan, fekete
selyemfelsővel takarta el – jó drága volt –, s egy fekete kardigánt vett fölé,
amely minden hiányosságot leplezett. Bizony, akadt belőlük bőven.

Mint megannyi francia sörözőnek, ennek a falait is tükrök borították, így
Pru nem tudott megszabadulni önmagától. Ott volt életnagyságban,
százszorosan visszatükröződve. Fölsóhajtott. Talán mégiscsak újra kéne
gondolnia azt a sült krumplit. Ha Allie rájön, kinyírja. Héjaként figyelte,
egyetlen plusz morzsát sem engedélyezett neki. Mellesleg a tükörképét
nézve Pru arra gondolt, hogy jók a fogai. Talán egy icipicit nagyok, de
fehérek, egyformák, és mindegyik a sajátja, az édesanyjának
köszönhetően, aki megtanította, hogyan ápolja a fogait. Akkor helyes kis
tinédzser volt, normális, 36-os méretű testtel – vagy 34-essel? –, és
ugyebár Allie elmesélte neki, hogy a nagymenő focista a gimiből, Teddy
Masters szerint igazán hercig volt.

Egy újabb titkos pillantást vetve a tükörképére Pru arra gondolt, hogy
talán, de csak talán még látni valamit az arccsontjából a rózsaszín hús
alatt. És valahogy kevésbé rózsaszínnek tűnt, hiszen Allie-től megfelelő
színű alapozót kapott, és egy barnás púdert az addig használt rózsaszín
helyett. Elképzelhető, hogy nemsokára szemfestéket és szájfényt is
használhat. Hát, szájfényt talán nem, nem igazán érezte magát „fényes”
típusnak. Azt kívánta, bárcsak piros rúzst viselhetne, mint amilyet Sunny
Alvarez, aki Allie Ray mellett a leggyönyörűbb nő volt, akit ismert.
Mindenesetre holnap meg fogja csináltatni a haját. Allie a Jacques
Dessange-nál jelentette be, Cannes-ban. És szőke lesz.

Reménykedve azon spekulált, vajon a szőkéknek csakugyan több jut-e a
szórakozásból. Talán ez is egy régi feleségmese, mint a cipővásárlás.
Kétkedve simította le haját a tükörben. Sosem képzelte el magát szőkén, s
most azon tűnődött, hogy ezekkel a telt idomokkal úgy fog festeni, mint
egy tipikus csapos. Elnevette magát. Ez nem is olyan rossz, akár
szerezhetne magának egy új állást.

A francia kóla más volt, mint az otthoni, amelyhez hozzászokott.
Édesebb. Valójában olyan édes, mintha tömény cukrot ivott volna.

– Ez diétás kóla? – kérdezte a pincért, amikor letette elé a tál sült
krumplit meg a szendvicset.

– Természetesen, madame.
– Akkor meggondoltam magam. Perrier-t kérek. És hozzon citromot is.
Miután megkóstolt egy szem krumplit, Pru jobban érezte magát, de még

mindig bűnösnek.
A szendvicse negyedét ette meg, mire a pincér kihozta a Perrier-t, s

mikor az edzőteremre gondolt, ahová holnap Allie-vel megy, és a fürdőre,
ahol assotbésaple kezeléseket kap, bármi legyen is az, ámbár úgy vélte, a
tengervízhez van köze, meg forró kőmasszázst és derma-izét… nos, akkor
eltolta magától a sült krumplit.

Page 212

Rahm Singh, valamint a kapuőr meggyilkolásával, továbbá az
ékszerrablás-sorozatban való közreműködéssel, a La Fontaine-t is
beleértve, lopással és orgazdasággal egyetemben. Mumbaiban fognak
bíróság elé állni.

Kitty Ratte a maga vádpontjaival nézett szembe, tettestársával, Jimmy
Franklynnel együtt. Kitty igazi pszichopata volt, fikarcnyit sem érdekelte,
hogy milyen pusztítást vitt végbe mások életében. Számára a következő
lépés, a zsarolás könnyen ment. Nem a férfiak gyűlölete vezette Kittyt; a
nőket gyűlölte, azokat a nőket, akik többet kínáltak, mint ő. Többet, mint
amit ő valaha is kínálhatna. Az igazi nőket.

Őt és Jimmyt zsarolásban és hat rendbeli egyéb, kikényszerítésben,
prostitúcióban, drogárusításban és másoknak történt beadásában találták
bűnösnek, ami nemzetközi bűncselekmény. Kittyt sok évre csukták le,
Jimmyt valamivel kevesebbre.

Maha Mondragon ismét eltűnt Mumbai nyüzsgő nyomornegyedeiben.
Okos nő, aki rossz kártyákkal játszott. Mindig meg kell fizetni az árát
annak, amivé válni szeretnénk, és hajlamosak vagyunk megfizetni ezt az
árat. Maha nem volt rossz nő, a körülmények űzték, és a szegénység tette
tönkre.

Mac biztos volt benne, hogy egy szép napon ismét a felszínre tör,
kétségtelenül más külsővel, egy másik üzletágban. Most azonban elveszett
annak a világnak a számára, amelyhez oly nagyon szeretett volna
csatlakozni.

Eddie és Pru a provence-i dombok közt vásárolt egy házat, és Eddie
mostanság leginkább ott tölti az idejét. Az üzlet nélküle is jól boldogul.
Élvezi az életet, örül a gyerekei látogatásainak. És mindennél jobban
élvezi egy nő társaságát, akivel a sors fura fintora folytán szerencsésen
megismerkedett. A kutyust Tökfilkónak nevezték el, szemlátomást tetszett
neki a neve.

Allie törött lába gyorsabban gyógyult, mint Roné, a férfi azonban váltig
állította, hogy ennek az az oka, hogy ő körbekóborolta a földgolyót, mialatt
Allie csak ült a fenekén, vörösbort iszogatva. Mellesleg a bor már
feleannyira sem rossz. Allie szerint jövőre még jobb lesz, és még mindig az
Appellation d'origine contrôlée jóváhagyására várnak. Ront ez egy
fikarcnyit sem érdekli. Neki így is ízlik a bor.

Sunny ismét viseli a rózsaszín gyémánt eljegyzési gyűrűt. Esküdözik,
hogy sosem veszi le, kivéve, amikor kezet mos, bár ebből majdnem
katasztrófa lett, ugyanis letette a Nobu mosdójában Malibuban, és teljesen
megfeledkezett róla. Csak percekkel később, már az asztalnál ülve jutott
eszébe, amikor Mac azt kérdezte: „Sunny, hol a gyűrűd?” Ő visszarohant a
mosdóba, éppen idejében, mert egy nő már a kezébe vette és csodálattal
nézegette. „Az enyém”, mondta Sunny, és gyorsan visszahúzta a gyűrűt
bal keze gyűrűsujjára. „Mázlista”, mondta ránevetve a nő.

Kalóz elviseli Tesorót, ahogyan Mac is. Az élet a szokásos mederben
folyik a kis malibui faházban. Mac az eseteivel, a gyilkosságaival, a
szükséget szenvedő emberekkel foglalkozik, Sunny pedig a PR-üzletével. A
bútorok semmivel sem lettek jobbak; a kutyaszőrös szófa még mindig ott
van, és Mac esküszik rá, hogy még mindig az a legkényelmesebb. Kalóz
pedig egyetért vele. Tesoro inkább ölben szeret lenni.

Page 213

A legtöbb hétvégén szétnyitják a grillsütőt, és mindig leszáll a tengeri
köd, mire eljutnak oda, hogy leüljenek és egyenek. Olyankor jól jön a férfi
öreg kasmírszvettere, s amikor Mac ránéz Sunnyra, aki nem visel alatta
semmit, arra gondol, hogy ő a leggyönyörűbb asszony a világon.

És talán igaza van.

Similer Documents